20-30 éven belül a mostani fiatalok közössége alakítja majd városaink kulcsgenerációját. Mi lenne, ha hosszú távon terveznénk a fiatalokat érintő fejlődést illetően? Hogyan másként tehetjük ezt, ha nem a jelenlegi részvételükkel a tervezési- és döntési folyamatok terén?
A részvétel nem csupán annyit jelent, hogy valamiben részt venni, hanem magában foglalja azt is, hogy egy integrált részét képezzék a részek az egésznek. A fiatalok részvétele az egyik fő vezérlő irányelv a tevékenységünkben, legyen szó kutatásokról vagy elemzésekről, részvételi költségvetésről, vagy a döntéshozatalba való bevonásról. Így tekintünk mi a PONT Csoportnál a részvételi folyamatokra.
A fiatalok kreatívak, ezt tudjuk már a Com’ON Kolozsvár és a Com’ON Sepsi projektjeinkből, ahol a fiatalok több, mint száz kezdeményezést javasoltak a városuk jobbá-, aktívabbá- és energikusabbá alakításáért. Tucatjuk vált valóvá a helyi közösségek jóváhagyása után, segítve a fiatalokat, hogy organikusan járuljanak hozzá saját városaik fejlődéséhez.
Szeretünk részvételi ökoszisztémák megteremtéséről beszélni és szeretjük egy asztal mellé ültetni a fiatalokat, szervezeteket, közintézményeket és más érintetteket azért, hogy jobban elképzelhessük közösen mindazt, ami által egy város fiata-orientáltabbá válhat. Jó példa erre a Nagybánya Európai Ifjúsági Fővárosa 2023 címre való jelölése a PLAY, illetve az előző jelölésben felhasznált Urban Youth koncepciók mentén, amely Nagybánya alapvető hosszútávú víziójává vált a fiatalokra irányuló döntéspolitikában.
A koncepció elindításával, illetve a Románia Ifjúsági Fővárosa irányításában való aktív részvétellel megoldásokat nyújtunk a romániai városoknak arra, hogy a fiatalokat támogató hálózataik fejlesztésébe és a városi területek fiatalokkal való közös létrehozásába fektessenek több és hatékonyabb energiát.
De ez még nem minden, hiszen ahhoz, hogy valamit meg is lehessen valósítani szükség van a megfelelő eszközökre. A LAYOUTH projekt révén arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a közös irányvonalakat a helyi fiatalokat érintő cselekvési tervekhez, amelyek segítenek a fiatalokat szolgáló tervezési- és végrehajtási rendszerek konszolidálásában mindezt összhangban az európai ifjúságpolitikával. Egy hasonló kezdeményezés, a YouthLand 19.27 célja az ifjúsággal kapcsolatos kérdések, beavatkozások és válaszadások mentén bevált gyakorlatok felkutatása és módszertani összegyűjtése a stratégiai tervek kidolgozásának megkönnyítése érdekében.
Feltevődik a kérdés, hogy mit tehet egy város annak érdekében, hogy a fiatalok igazán jól érezhessék magukat és bele is szólhassan a döntési folyamatokba? Ezzel a kérdéssel indulva végeztünk el egy interdiszciplináris tanulmányt a fiatalok igényeiről és lehetőségeiről, a LEAP-et, hogy kiderítsük mi motiválja a fiatalokat, milyen igényeik és lehetőségeik vannak, illetve, hogy hogyan javulhat úgy a város, hogy az ténylegesen megfeleljen a fiatalok valós elvárásainak.
A támogatási rendszerek elengedhetetlenek a tervek megvalósításaihoz. Úgy gondoltuk, hogy az ifjúsági munkások hálózatának kialakítása óriási segítséget nyújthat, ezért létrehoztuk a Youth Work Forward-ot, fiatal szakembereket képeztünk ki, hogy a fiatalok igényei és megközelítései alapján nyújtsanak támogatást. Az Urban Citizen Y hasonló péda, melynek célja a tudás és a kreatív ötletek cseréje a fiatalok és az ifjúsági munkások között a gyakorlati- és pragmatius megoldások megtalálásáért.
