A CRITBIZ program keretében végzett gazdaságszociológiai kutatásból kiderül, hogy 2009 és 2016 között a kreatív iparági és az IT szektor 24,9%-os növekedést mutatott az északnyugati régióban. A két szektor dinamikus, látható lendülettel rendelkezik.

Az ezekben tevékenykedő cégek elsősorban Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti és Nagybánya köré tömörülnek, és sokkal több közöttük a mikrovállalkozás, mint a régióbeli cégek összességében. Ezekben a szektorokban több fiatal és több felsőfokú végzettséggel rendelkező is mozog – emelte ki Kiss Dénes szociológus, a kutatás egyik vezetője.

A kutatás adatai megerősítik, hogy az IT szektorban magasak a fizetések. Egy programozó mérnök nettó 13 ezer-16 ezer lejt keres egy hónapban, egy senior programozó 9 ezer – 13 ezer lejt. A kezdő programozók 2500 és 6000 lej közötti fizetést kapnak, a dizájnerek 4000 és 9000 lej közöttit. A legalacsonyabb fizetéseket a játéktesztelők kapják, havi 1000 – 3000 lejt, míg a legmagasabbakat a programozó mérnökök mellett a szektor senior menedzserei, több mint havi 15 ezer lejt.

A kutatásban felvázolták az IT szektor vállalkozásainak tipológiáját is. A szabadúszók (freelancerek) egy termék kisebb moduljának előállításában vesznek részt, van saját autonóm gazdasági stratégiájuk és gyakran változtatják szakmai partnereiket. Az outsourcing cégek alvállalkozóknak szervezik ki a termelés egyes részeit vagy munkaerőt kölcsönöznek, folyamatosan fejlődnek és munkaerőt keresnek, és karrierlehetőséget nyújtanak. A saját termékkel rendelkező vállalkozás pedig a teljes termelési folyamatot maga végzi, van marketingtevékenysége is, nyugodt munkakörülményt biztosít, viszont a karrierlehetőség korlátozottabb.

A kutatás szerint a vizsgált szektorokban a fő nehézségeket a munkaerőtoborzás, a kiszámíthatatlan jogi környezet és a saját termékek marketingje jelenti. A régió erőssége a megkérdezett vállalkozók szerint a nyelvtudásban, a nyílt kommunikációban, az alacsony konkurenciában, az outsourcing lehetőségében és az egyetemek közelségében rejlik, míg hátrányokként az infrastruktúra és a szállítás hiányosságait, vagy éppen a túl sok outsourcingot nevezték meg.

A kreatív és kulturális iparágakba érdemes befektetni – mondta Péter László szociológus, a kutatás másik vezetője. 2009 és 2016 között ez a szektor 22,2%-os növekedést mutatott a régióban, Kolozs megyében pedig közel 50%-ost. A növekedési tendencia nagyobb, mint az IT szektor esetében, ennek egyik oka, hogy kisebb indulótőkére van szükség egy kreatív iparágbeli cég létrehozásához, mint egy IT cég esetében.

Figyelemreméltó, hogy míg a cégek elsősorban Kolozs és Bihar megyében tömörülnek, Szilágy megyében a legmagasabb az arány a termelékenység változásában 2009 és 2016 között.

A kutatás a kreatív iparágak vállakozóinak és vállakozásainak tipológiáját is elkészítette. A következő típusokat írták le: művész, általában dizájner, festő, szobrász, fotóművész; kézműves, aki szabótól textilmérnökig sokféle mesterséget űzhet; szakértő, aki keresett szaktudással rendelkezik, ajánlattevő, aki közösségtudatból, másodállásként végez kulturális munkát; innovátor, akinek újszerű, sokszor forradalmi ötletei vannak; kilépő (exiter), aki a függetlenség iránti vágyból kezd vállakozásba,; kényszerített, aki munkanélküliségből való kilábalás vagy állandó jövedelemforrás érdekében kezd vállakozásba, valamint freelancer/atipikus, aki speciális végzettséget igénylő munkát végez vagy még nem létező modellt akar meghonosítani.

Töltse le alább a tanulmányt román nyelven: