Egy olyan világban, ahol egyre többminden válik digitálissá és automatizálhatóvá, felértékelődnek bizonyos képességek. Ilyen például a strukturált problémamegoldás, az időmenedzsment és a prioritizálás képessége, a tudás alkalmazása és adaptálása különböző kontextusokban, az aktív hallgatás, csapatmunka és érvelés. Egyre fontosabbá válik, hogy a gyermekeket egy gyorsan változó valóságra készítsük fel, amiben elsődleges a flexibilitás, a bátorság, a kreativitás. Hogyha pedig azt szeretnénk, hogy a jövő felnőttei vállalkozóként, mérnökként vagy művészként gondolkozzanak, meg kell adjuk számukra már diákként a lehetőséget, hogy valós projekteket találjanak ki és találják meg a kivitelezésnek is a módját.
A European Innovatory projekt ebből indul ki és lehetőséget nyújt, hogy az iskolás diákok edzék, fejlesszék azokat a képességeiket, amelyekkel majd a jövőben sikeresek lehetnek. Egy olyan kezdeményezés ez, amelyben az ötleteiket félelem nélkül próbálhatják ki, biztonságos térben gondolhatják tovább és kipróbálhatják magukat olyan szituációkban, amikben korábban nem voltak. A folyamat során konstruktív visszajelzéseket kapnak irányító tanáraiktól.
Szombaton, április 22-én 13 kolozsvári tanár ismerkedett meg a Design Thinking módszerével, amely a European Innovatory elképzelésének központjában áll. A tanárokkal Grunzó Timi ismertette meg a módszert. Mivel a gyakorlati tudás jobban beágyazódik, mint a puszta elmélet, a tanárok maguk is kipróbálták, mennyire tudja beindítani a kreativ gondolkodást a Design Thinking.
A Design Thinking egy kreatív gondolkodásmód. „A Design Thinking az innováció emberközpontú megközelítése, amely a designerek eszköztárából merít, hogy összekapcsolja az emberek igényeit, a technológia nyújtotta lehetőségeket és a sikeresség, hatékonyság követelményeit.” – így fogalmaz Tim Brown, egy Szilícium-völgyi tanácsadó cég, az IDEO vezetője. Ő kulcsfontosságú szerepet játszott ennek a gondolkodásmódnak a kifejlesztésében.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A folyamat tulajdonképpen 5, egymásra épülő lépésből áll, de ha szükséges, nyugodtan vissza lehet térni egy-egy előző fázishoz és újragondolni a problémát vagy a megoldást.
- Először is, meg kell ismerni azt a közösséget, azt a célcsoportot, akinek szánjátok a kezdeményezést.
- Ezt követően meg kell fogalmazni, hogy mi az az igény, probléma, helyzet, amin változtatni, fejleszteni szeretnétek, mire akartok választ adni valamilyen módon.
- Talán ez a legszabadabb lépés: minél több ötletet kell kitalálni, ami megoldást kínálhat. Nincs rossz válasz, nyugodtan lehet mondani minden ötletet, sőt! Itt az a lényeg, hogy minden lehetőséget feltárjunk.
- Az ötletek közül kiválasztotok egyet és elkezditek kidolgozni, egy prototípust alkottok. Az a fontos, hogy valósággá váljon a gondolat, nem az, hogy tökéletes legyen a termék, a projekt, a kezdeményezés. A prototípus pedig lehet egy modell, egy makett, egy szituáció, egy forgatókönyv, tényleg bármi.
- Amit megalkottatok, azt tesztelni kell! Adjátok oda másoknak, hadd próbálják ki, mondják el róla a véleményüket. Ezek alapján, ha szükséges, visszatérhettek a prototípus elkészítésének a fázisához és addig csiszoljátok, alakítjátok, akár elvetitek és újrakezditek, ameddig a legjobb végeredményhez juttok el.
A tanárok már maguk is tapasztalták, mennyire felszabadító tud lenni ez a módszer. A saját iskolájukban egy hónapon keresztül fogják segíteni a 3-5 diákból álló csapatok munkáját, hogy lépésről lépésre haladva eljussanak a fiatalokj a környezetük egy problémájának az azonosításától, az ötletek tesztelésén át a legjobb megoldás kiválasztásáig.
Alig várjuk, hogy a tanulók ötleteit is megismerhessük!