A kolozsvári városháza egyetértésével és támogatásával a PONT csoport kezdeményezte és koordinálta az Urban CitizenY projektet, amely egy 2019-ben finanszírozásra javasolt és 2019. október 1-jétől 2022. szeptember 30-ig megvalósított projekt.

A projekt hivatalos tájékoztatója itt található.

A mai fiatalok 20-30 év múlva városaink meghatározó generációja lesznek. Mi lenne, ha a hosszú távú városfejlesztést a fiatalok köré építenénk?

A projekt célja az volt, hogy a fiatalok aktív részvételével olyan városi ifjúsági ökoszisztémák kereteit dolgozza ki, amelyek az európai városok fenntartható hosszú távú fejlődését és jövőképét szolgálják.

A projekt célkitűzései a következők voltak:

• Braga, Maribor, Thesszaloniki, Kolozsvár, Várna, Újvidék és Amiens városainak aktív fiataljait és ifjúsági munkásait bevonni a tapasztalatok, gondolatok és ötletek kreatív cseréjébe egy európai kontextusban,
• keretet teremteni olyan, különböző városok ifjúsági munkásainak találkozásához, akik  jól teljesítenek ifjúsági részvétel és ifjúsági politika terén, és kreatív folyamatok által képesek azonosítani és elemezni a fiatalokat érintő városi kihívásokat és gyakorlatias megoldásokat javasolnak,
• hozzájárulni a városi ifjúsági ökoszisztémák javításához Európa-szerte a projekt 5 kulcsfontosságú témájára vonatkozó megoldások összegyűjtése révén.

A projektben 7 európai ifjúsági főváros vett részt: Braga (PT), Maribor (SI), Thesszaloniki (GR), Kolozsvár (RO), Várna (BG), Újvidék (SR) és Amiens (FR).

A projekt fő eredménye a jobb városi ifjúsági ökoszisztémákról szóló iránymutatás (angol nyelven), amely több mint 45 ötletet és megoldást tartalmaz az európai városok számára.

EREDMÉNYEK

Az államok és a nemzetközi szervezetek mellett a városok és a városi közösségek kell helytálljanak abban, hogy az emberiséget kivezessék az éghajlati válságból, miközben egy emberséges, igazságos és innovatív társadalmat tartanak életben, és folyamatosan előremutatóan közelítenek az új generációk felé.

A városi közösségek túllépnek a fizikai kontextuson, és a városi területekhez való kötődés emberi érzése és érzékelése határozza meg őket, amelyet az erős digitális lét táplál. A 2050-es év mérföldkő a városok és a városi közösségek számára a 21. század múltbeli eseményeinek (beleértve a válságokat is) hatásának megértésében, a következő 50 év kihívásaira való felkészülésben. A fiatalok egészségét és jólétét, a tanulást és a perspektívákat, a cselekvőképességet és a részvételt kell a középpontba helyezni a városi közösségek jólétének és magas életminőségének közép- és hosszú távú biztosítása érdekében.

A projekt tevékenységein és rendezvényein túlmenően sikerült hozzájárulnunk a városok jövőképének kialakításához a fiatalokon keresztül. További 12 500 fiatalt tudtunk bevonni két felmérésen és tanulmányon keresztül, amelyek a COVID-19 járvány idején a fiatalok városokról alkotott képét rögzítették.

A projekt során arra törekedtünk, hogy a multikulturális, nyitott és befogadó megközelítést, valamint a vállalkozói szemléletet támogató projektek révén új utakat teremtsünk a fiatalok bevonására a városfejlesztési folyamatokba, miközben erősítjük európai identitásukat. Úgy tűnhet, hogy a partnervárosok munkája csak a fiatalok felé irányul, de mi úgy gondoljuk, hogy a megközelítésünk horizontális. Az európai ifjúsági fővárosok széles körű partnerségén keresztül olyan sokszínűséget teremtünk, amely kiemeli Európa lényegét: a sokféleségen, egyenlőségen és szabadságon alapuló közösséget.

Továbbá, a tevékenységek kreatív folyamatán keresztül az eredmények iránti felelősségvállalás kiszélesedett, és az együttalkotási folyamatban közvetlenül részt vevő emberek nagyobb motivációt kaptak arra, hogy hozzájáruljanak a különböző megoldások helyi terjesztéséhez és megvalósításához, közvetve hozzájárulva ezzel az európai értékek és elvek előmozdításához is.

A projekt felépítése olyan szellemi munkát és folyamatot tett lehetővé, amely európai szinten is skálázható eredményeket hozott. Bár Európa sokszínű, a kihívásainkra adott megoldások némelyike adaptálható, ha kialakul egy alapvető módszer, amely jól illeszkedik a helyi realitásokhoz. Ez a projekt biztosítja ezt a megközelítést, és az eredményekhez való széleskörű hozzáférést könnyen érthető és könnyen adaptálható formában.

Ami a kultúrák közötti párbeszédet, a kölcsönös megértést és a különböző társadalmi csoportok megbélyegzése elleni küzdelmet illeti, a legtöbb város hasonló kihívásokkal küzdő háttérrel érkezett a projektbe. A fiatalokkal és ifjúsági munkásokkal való munka lehetővé teszi számunkra, hogy nyíltan foglalkozzunk ezekkel a szempontokkal, és hogy különös horizontális hangsúlyt fektessünk ezekre a szempontokra.

A COVID-19 világjárvány nagy hatással volt a projektünkre. Ugyanakkor olyan új javaslatok, projektötletek és modellek kidolgozásának kontextusát is biztosította, amelyeket minden európai város felhasználhat közösségei újjáépítésében. Szlogenünk a YOUTH AFTER THE PANDEMIC lett, ami kiemeli annak fontosságát, hogy ezekben az időkben a fiatalokra összpontosítsunk.